Hát az éjszaka nem volt túl jó, mindenem elgémberedett a sok üléstől és ráadásul még rettenetes hideg is volt. De azért túléltem, bár nagy valószínűséggel nem indulok ma el. Keresek egy szállást és lefekszem aludni. Holnap pedig frissen indulhatok el az Úton. Ha jobban körülnézek itt magam körül a reptéren, akkor megintcsak meg kell állapítanom, hogy én vagyok az egyetlen aki túracuccban botorkál, egy nagy hatizsákkal és azt sem tudja, hogy merre van az előre... ...

Tényleg nem fogtam még fel, de már úton vagyok. Brüsszelben várakozom a reptéren egészen holnap reggelig, aztán Biarritzba veszem az irányt. Eddig minden simán ment és gördülékenyen, igaz a délelőtt már igazi kínzás volt a patikában ( valószínűleg azért, mert már fél lábbal a felhők között jártam). A mai nap legnagyobb pozitívuma (bármennyire is hülyén hangzik): nem vették el a biztonsági ellenőrzésnél a körömvágó ollómat! ...

Ezelőtt fél évvel, amikor megvettem a repülőjegyeket, nem gondoltam, hogy ennyire gyorsan el fog szaladni az idő. Most pedig itt vagyok és az jár a fejemben, hogy már csak hármat alszom itthon és indulok is. Nem vagyok ideges, nem is szorongok, de valahol mégis ott van bennem, hogy 3 nap és elindulok az idegenbe. Nem is emlékeztem már, hogy milyen érzés valamire izgulva várakozni. Talán akkor éreztem utoljára ilyet, amikor gyerekként még boldog családban a karácsonya készültünk. ...